A borostyán 

Borostyán Livániából

A borostyán a római sucus szóból ered, amely annyit jelent: nedv. A görögök elektronnak is nevezték, mivel dörzsölésre elektromossággal töltődik fel. Az angol nyelvben amber-nek nevezik, amely az elégésekor keletkező illatára utal.
A borostyán egy fenyőfa, mégpedig a Pinus succinifer megkövesedett gyantájából keletkezett ásvány. Legjellemzőbb tulajdonságai: szabálytalan alakú, gyantafényű, színe mézsárga, sötét sárga, barnás árnyalatú, áttetsző, 150 fokon olvadó, 250-300 fokon pedig meggyulladó. Kémiai jele: C10H16O.

A borostyán, másnéven a szukcinit, a szerves csoport ásványai közé tartozik. Szabálytalan alakú, gyakran találhatók benne zárványok, illetve fosszilis rovarok, apró állatkák, növényi maradványok. Hő hatására, 150 fok felett lágyul meg, ezáltal könnyen formázható. Gyulladékony, hő hatására fenyő és tömjén illatot áraszt.
A mondák világában is találkozhatunk a borostyánnal. Homérosz Odüsszeiájában is olvashatunk róla.

Az ókori időkben a borostyánnak nagyon nagy ára volt, ugyanis sokan hittek abban, hogy valamilyen varázslatos, gyógyító ereje van.

Európában leginkább Lengyelország területén, Oroszországban Szibéria vidékein fordul elő. De gyakori az előfordulása Lettországban, Litvániában, Ukrajnában, Spanyolországban, Romániában, Csehországban, Finnországban, Indiában, Olaszországban, Londonban, Burmában, Dominikai Köztársaság, Haiti területén, Egyesült Államokban és Magyarországon is.

A borostyánt az időszámításunk előtti 10. században már ismerték az asszírok. Borostyánút épült ki az Északi-tenger, illetve a Balti-tenger partjaitól Laventén át egészen a közel-keleti államokig. Mivel a borostyánt nagyon könnyen lehet megmunkálni, a kézművesek és szobrászok közkedvelt ásványa volt. A világ legszebb borostyánkő gyűjteménye a Gdansk-ban található Zöld kapu.

Az ókorban szívesen hordták amulettként, mert hittek abban, hogy megvéd a szörnyű betegségektől, illetve gyógyító hatású. A 17. század környékén porítva és folyadékkal dúsítva a gyomorbetegségekre használták. Szeszben oldottan izületi fájdalmakra javasolják.

A borostyánt ékszerek, faragványok és különféle díszítőelemek készítéséhez is elég gyakran felhasználják. Nagyon divatosak manapság a kisgyermekeknél a borostyán nyakláncok, ugyanis nagyon jó a fogzási fájdalom enyhítésére is. A test hőmérsékletének hatására illóolajok válnak ki a fosszilis fenyőgyantából, amelynek nyugtató és fájdalomcsillapító hatása ismert. A jótékony hatás fokozása érdekében érdemes éjjel-nappal hordani. Tapasztalatok mutatják, hogy ha ilyen nyakláncot visel egy kisbaba, kevesebbszer ébred fel éjszaka.

Persze nem csak kisgyermekeknek készülnek ékszerek borostyánból. Rengeteg borostyán ékszer közül választhatunk, legyen az nyaklánc, karkötő, fülbevaló vagy gyűrű.