Kovács Margit

Tanulmányai:

Kovács Margit magyar kerámiaművész, kinek munkássága igen nagy befolyással bírt a huszadik századi magyar művészetekre. A művésznő 1907-ben született Győrben. Művészetére Jaschik Álmos magániskolájában kezdte a felkészülést, ahol grafikát tanult, majd Bécsben folytatta tanulmányait Hertha Bucher magániskolájában. Ezután Münchenben tanult szobrászhallgatókén. ELADÓ KOVÁCS MARGIT SZOBOR ITT!!

A ’20-as évek végén tért vissza Budapestre, ahol azonnal elkezdte alkotásait kivitelezni. Nem sokkal később, 1930-ban megnyílt első nagyobb kiállítása a Nemzeti Szalonban, minek révén azonnal elismertséget szerzett magának.

Első nemzetközi elismerését a IV. monzai modern iparművészeti kiállításon szerezte, ahol díjat nyert munkáival.

1933-ben Koppenhágában dolgozott a Sevres-i Porcelángyárban kifejezetten azzal a célzattal, hogy elsajátítsa a samottos figura és a porcelán figurák mintázási technikáját, valamint megismerkedett a használati tárgyak készítésével is. Ezután ismét hazatért, és a kint tanultak alapján összefüggő felületű, mázas kerámiákat készített, főként ezek jellemezték korai munkásságát.

Kovács Margit - Szoptató nő

Munkássága:

Az 1930-as évekre jellemzően főként terrakotta kisplasztikák, reliefek és korongolt dísztárgyak jellemezték Kovács Margit művészetét, majd az évtized vége felé falképeket és népi hagyományok nyomait mutató dísztárgyakat kezdett alkotni. Míg a kezdetekkor főként a fényes mázak jellemezték díszítését, később a matt mázakkal is kísérletezett.

Első gyűjteményes kiállítása 1935-ben volt a Tamás Galériában, ahol már vallásos témájú művek is előfordultak, valamint domborművek. Erre az időszakra még inkább a zárt formák és a borongós színek voltak jellemzők.

1936-tól kezdődően Kovács Margit rengeteg egyházi és egyéb megbízást kapott, ami következetesen magával vonta stílusváltását egy oldottabb és dekoratívabb irányba.

Legjelentősebb alkotásai a ’30-as évek végéről:
Szent Imre templom portálja Győr
Párizsi Világkiállítás magyar pavilonja

Amellett, hogy nagyméretű és impozáns megrendeléseket teljesített, közben folyamatosan alakította saját stílusát, művészetét, nagyon sok mindent kipróbált a kerámia keretein belül.

1950. után

Ebben a viszonylag késői időszakban főként a népi, paraszti világot formálta meg, leggyakrabban élőképek formájában. Majd az idő múlásával egyre több témát dolgozott fel. A ’60-as ’70-es években a feldolgozandó anyagot is samottra váltotta és a kialakítás is tömbösebb lett. Ekkor tért át a mitológiai, valamint a mesei elemek felhasználására.

Kovács Margit művészete

A hosszú pályafutása során Kovács Margit sokféle anyagot, témát és technológiát kipróbált, majd a tanultakat, megtapasztaltakat beleolvasztotta művészetébe. Egyetlen dolog nem változott a hosszú idő folyamán, művei kivétel nélkül emberközpontúak, érzelmeket sugárzók. Ettől vált egyedülállóvá és elismertté a kerámia művészetben.